Utóbbi bejegyzések

Napjaink tizenéveseinek jó része McDonalds gyorséttermekben étkezik.  Nagy részük nincs tisztában azzal, valójában mit eszik, mit tesz vele a McDonalds vegykonyhája. A vállalat 31 000 éttermében naponta 1 500 000 alkalmazott szolgálja ki a több mint 58 000 000 vendéget(ez nagyjából Magyarország teljes lakosságának a hatszorosa de még Spanyolország összlakosságánál is jóval több). McDonaldsot mindenhol találhatunk, sőt, az Amerikában élők műtét után akár a kórházban is ehetnek mert oda is kinőtte magát az étteremlánc. Az európai lakosok nem választhatnak akkora választékból, mint az amerikaiak ahol mindenből van nagy és extra nagy adag is. Németországban lehet sört venni illetve Portugália  ”helyi specialitása” a leves.

Az átlag tizenévesek mindennapi táplálkozási formája lett a-magyar szlengben használt- ‘meki’. Nagy részük nincs vele tisztában igazából mit is esznek, csak állításuk szerint finom és barátokkal jó ott együtt lenni. A tévhittel ellentétben a hamburgert nem a McDonalds találta ki, története már az 1800-as évekre nyúlik vissza. A szendvics Hamburg-ról a német városról kapta a nevét és egyszerűen csak ‘hamburgi’-t jelent. Amerikában eleinte steaknek nevezték, két szelet kenyér vagy egy félbe vágott zsemle közé darálthús pogácsát tettek. A XX.század közepétől már burgerként maradt fenn és már nem csak kizárólag marhahúsból hanem halból és pulykából is készülnek a húspogácsák.



A történelmi háttér után térjünk vissza napjainkba, a gyorsétterem világhoz. A gyorséttermek az összes alkalmat megragadják, hogy minden korosztályt magukhoz édesgessenek(szó szerint). A McDonalds már a kezdetek kezdetén összekötötte menüjeit az ‘olyan nekem is kell’ játékokkal, valamint sok étterem mellett működik játszótér mellyel a fiatalabb gyerekek figyelmét is felkeltették. Ha egy szülő együtt eszik a gyerekével az a későbbiekben jelentős hatással bír a gyermek étkezési szokásaira. Eleinte mindenből létezett kis és nagy adag(például a kis üdítő 2 dl volt a nagy 4dl. Mára a kis üdítő 3 dl és a nagy 2l ami megfelel 48 teáskanál tömény cukornak.)  És hogy miért ennyire addiktív dolog a hamburger? Egy hamburgerzsemle 5 szelet kenyérnek felel meg és körülbelül annyi cukrot tartalmaz mint egy csokoládé. A cukor endorfint termel tehát az ember egyre inkább akarja mert jó érzés tölti el. A McDonalds fő célja a gyerekek rászoktatása a ‘mekizésre’, hogy abba nőjjenek bele,  ’ez milyen finom, ilyet ettem kisebb koromban is’. Sok szülő nem is tudja hogy a 15 év előtt kialakult cukorbetegség 17-27 évvel is megrövidítheti az életet. 1997 és 2004 közt 44milliárdról 92milliárdra nőtt a cukorbetegek száma.

Magyar adatokkal nem tudok szolgálni de egy átlagos amerikai gyerek évi több mint 10 000 ételhírdetést lát a tévében melynek 90% gyorséttermi és/vagy cukros ételt kínál. Gondoljuk csak végig, mi lenne ha Britney Spears a Pepsi helyett zöldséget reklámozna? A cégek dollármilliárdokat költenek a reklámra, hogy mindenkinek felkeltsék a figyelmét. A McDonalds 2001-ben több mint 1,4milliárd dollárt használt fel termékei népszerűsítésére a médiában. A Pepsi, több mint egymilliárd dollárt költött ugyanerre a célra míg a zöltségtermelő cégek csupán 2 milliót ami egy százada annak amit egy édességgyártó a hírdetéseire költ. A reklámok célja egyértelműen a fiatal korosztály figyelmének megnyerése. A cukros üdítőitalokat fogyasztó gyerekek egy átlagos héten egy befőttesüvegnyi cukrot juttatnak magukba…és az étkezésről még ne is beszéljünk. A gyártók lepattintják magukról a vádakat és az egészet a fiatalok mozgáshiányára kenik ami részben igaz is. “2002-ben a franciaországi McDonalds egy egyoldalas hírdetést tett közzé az újságban melyben arra figyelmeztet, hogy nem jó ha valaki egy héten egynél több alkalommal jár gyorsétterembe. Az amerikai McDonalds központ ezt felháborítónak nevezte és közleményben jelentette ki, hogy ez csak egy vélemény. A táplálkozásszakértők döntő többsége szerint az étteremlánc ételei igen is része lehetnek az egészséges táplálkozásnak…” Idézet a Super Size Me c. filmből

A McDonalds elismerte, hogy a tartósítószert tartalmazó ételek jóval károsabbak mint azok amelyek nem tartalmaznak plusz adalékokat. Legjobb példa erre: a McNuggets melyet néhányan csak ‘McFrankenstein’-nek hívnak mivel az ember ilyet otthon sem készítene. Eredetileg a csirkefalatok olyan csirkéből készülnek amelyek már öregek, nem tojnak. Nem úgy a McDonalds! Ők egész egyszerűen megkopasztják, kicsontozzák és bedarálják azokat a csirkéket aminek valószínűtlenül nagy a mellehúsa. Hozzáadnak tartósítószert, fűszereket, ízfokozót majd formába gyúrják és kisütik.

Hamar észrevehetővé válik, hogy pár órával az étkezés után újra éhes az ember tehát újra keres egy gyorséttermet és az ördögi ‘cukorkörből’ nincs kiszállás. Nem az étel íze, hanem a droghoz hasonló hatása késztet minket arra hogy újra éljünk vele.  Egy idő után berögződik, hogy a McDonaldsba járni jó. Először csak heti 1-szer jár az ember majd később már minden nap. Ha megnézzük egy gyorsétterem étlapját, melyen az összetevők vannak felsorolva, az összes függőséget kialakító adalékot megtalálhatjuk. Sokan azért esznek gyorséttermekben mert bármennyire furcsa, felvidító hatással tud lenni ami a függőség egyik első jele. A cukor a már fentebb említett endorfint(örömhormont) termel ami javítja az ember közérzetét. Érdemes itt megemlíteni, hogy a saláta is rengeteg cukrot tartalmaz. Többet mint amennyi egy BigMacben van.

Nem az a baj, hogyha az ember gyorsétteremben eszik de mindenképp fontolja meg, megéri-e kockáztatni az egészségét. A rendszeres testmozgás pedig ahogy az egészséges táplálkozás is, elengedhetetlen, különösen akkor ha az ember nagyritkán gyorsétteremben étkezik.

Végezetül következzék pár érdekesség a McDonaldsról:Az első Ronald McDonaldot a ‘meki’ kírúgta mert túl kövér voltA világ 196 országából 100 különböző országban található McDonalds

  • Tudósok megállapították, hogy a gyerekek egy része hamarabb felismeri a McDonalds logót mielőtt beszélni tudna
  • Minden 4. órában megnyílik egy új McDonalds étterem
  • Eddig több mint 100 000 000 000/100milliárd/ hamburgert adtak el
  • Antarktisz az egyetlen kontinens ahol még nincs McDonalds(a legészakibb étterem a sarkkörön egy Finn városkában található)
  • A legforgalmasabb étterem a moszkvai Puskin téren található ahol napi 40 000 vendéget szolgálnak ki
  • Big Mac 1968 óta kapható, az első Happy Meal menük pedig 1979-ben kerültek először a McDonaldsba
  • Ronald McDonald több mint 25 nyelven ‘beszél’
  • A reklámban szereplő állítások ellenére csak 7 termék nem tartalmaz egyáltalán cukrot, még a saláta és az alma is tartalmaz cukrot
  • Az idén 57 éves Don Gorske több mint 23 000 Big Macet evett meg eddig
  • A McDonaldsos ketchup nem más mint: paradicsomsűrítmény, ecet, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, fruktózszirup és kukorica szirup vagyis: CUKOR



források: bizcovering.com / wikipedia.org / Super Size Me (Film by Morgan Spurlock) / createblog.com / associatedcontent.com

Ha egy szülő együtt eszik a gyerekével az a későbbiekben jelentős hatással bír a gyermek étkezési szokásaira.Ha egy szülő együtt eszik a gyerekével az a későbbiekben jelentős hatással bír a gyermek étkezési szokásaira.

Sold Out /első rész/

Sold Out   /első rész/

Hát íme, első zenés posztom, nem is kisebb dologról mint az napjaink egyik legelterjedtebb zenei műfajáról, ami talán egyidős magával az emberiséggel: a sold outról.

  • Előfordulási hely: zeneboltok, MTV, Billboard listák közepe
  • Híres előadók: Metallica, Kiss, Cradle of Filth, Linkin Park, Megadeth, Chris Cornell
  • Zene jellemzők: leszedált tempó, több melódia, langyi zene, egy kiló szemfesték, sok füst meg színpadtechnika, nagy marketing kampány, 0 szóló, 0 hörgés, MTV szarrá játsza, csalódott rajongók hada
  • Hason műfajok: rock-pop, metál-pop, deathcore-pop, grunge-pop, ugrabugra-pop

Mivel az egyik legnépszerűbb zenei műfajról van szó, azt hiszem stílszerűen az eredetével kéne kezdenünk. Nagyon fontos, hogy nincs olyan zenekar ami sold out stílussal kezdte volna a pályáját, mind a kisebb-nagyobb sikerek után nyúlnak a műfajhoz. Nézzük, hogy is néz ez ki.

Fogsz egy bandát, bejáratott zenével, betonbiztos csapattal, lehetőleg minél kevesebb öntudatra ébredő, értelmes egyeddel benne, mert mégiscsak a TV-be készülsz. Továbbá kell még hozzá bizonyos fokú pénzéhség, és egy  jó stúdió. Kell továbbá egy márkanévvé „nemesedett” brand, aminek a nevével/logójával a láncfűrésztől kezdve a kicsi etióp gyerekekig mindent kamionszámra vesznek a népek. FIGYELEM: zenei alaptudás, kottaolvasás, ritmusérzék nem szükséges!

Egyik nap bandánk ül a stúdióban, éppen valami új riffen dolgoznak, vagy csak egyszerűen chill out van, amikor is kicsapódik az ajót és hatalmas csörtetéssel beront A manager. Öltöny-nyakkendő, minden ami kell persze, és szokásos lekezelő stílusával felfegyverkezve. (kivéve ha az együttesben van női tag is és éppen a manager ………. esténként, akkor inkább a tenyérbemászást veszi elő) Körbeülteti a bandát és belekezd a stilisztikailag hibátlan, tartalmilag vállalhatatlan beszédébe amit otthon a 250 négyzetméteres fürdőjében a tükör elött már párszor begyakorolt. Valahogy így szól: ‘Srácok tudom, hogy régóta nyomjátok, meg van egy csomó rajongótok, továbbá /miattatok tanult meg a fél ország norvégul / a ti rajongóitok tartják el a kínai bőrszerkó piacot/ a lemezeiteket másolják még a Fiji-szigeteken is/ Elvis is titkete hallgat odafent / mimimum 50 ezer seggrészeg fiatal fetreng a porba a nyári feszteken értetek/ az elvonóba már előre köszönnek nektek……DE………’ éééééés itt kezdődik a baj. Ez a „de” az ami minden banda életében fordulópontot jelent. Ilyenkor esik ki a cigi a szájból, szívják félre a szőlőcukrot, ilyenkor csúszik ki a kézből a dobverő, és  esik a lábukra a basszer. Ez bizony egy dolgot jelent…stílus váltást. Egy-két bandatag persze tiltakozik, de valjuk be ennyi show után a gitáros szeretne már valamit amit 2 hanggal el lehet játszani és az előtted lévő kilométer hosszú effekt cucc majd megoldja a többit. Szeretnének végre ők is a sok turné helyett csak tátogni végre, a dobos végre leszarhatja, hogy 4x vált tempót egy szám közbe, hiszen a sold outba már minden mindegy. A frontember örül, hogy a sok agyalás helyett végre olyan progresszív és sokatmondó szövegekkel jöhet elő mint a : na-na-na-na-nana vagy esetleg a nana-na-na-na-nana. A basszeros örül talán legjobban, az új célközönség úgyse hallja ki, hogy egyáltalán a színpadon van, végre nem szakadnak le az ujjai, annyit ronthat amennyit csak akar.

Végre eljött a sold out ideje!

A következő postban sorra vesszük majd a legendás sold-out műfajba nyomuló bandákat!

Kezdődik…2.0

Hali
Ugorjuk át a kínos részeket. Nemtom mit keresek itt. De jó itt lenni. A méltán híres és sokszor idézett élet-filozófia szerint mindenhol jó amíg ki nem dobnak.
Gibsonism meg elhatározta, hogy kell valaki aki a józan ész határain kívül lévő feltérképezhetettlen területeket képviseli. A célom a posztolással, hogy megtanuljak végre magyarul.
Lassan ideje lenne. Épp itt ülök 2 doboz ipari szőlőcukor elött. Csak úgy. De legalább ők se tudják mit keresnek az asztalomon.
Eleget jártattam a számat, inkább keresek valami jó fajta mesét. Imádom a meséket. Ez nem valami látens pedofil beidegződés, egyszerűen szeretek jó kis történeteket hallgatni, remélem van aki ismeri már. És ha valaki megkérdezné mi az a Counter Culture akkor itt van rá a válasz:
A tábornoknak csak 80 embere van, ellenségének 5000. A sátrában szitkozódik, sír. Aztán fogja magát, ír egy lelkesítő kiáltványt, lemásoltatja sok példányban és a postagalambjaival szétszórja őket az ellenség tábora felett. 200 ember fogja magát és a tábornok szavainak hatására dezertál hozzá. Ezek után egy kisebb összecsapást könnyedén megnyer a tábornok és ezek után 2 egész regiment áll át hozzá. 3 nappal később az ellenségnek csak 80 embere maradt  a tábornok pedig már 5000 katonának parancsol. Erre megint ír egy kiáltányt, és még 79 ember csatlakozik hozzá. Egyetlen egy ellenség maradt csak, a tábornok seregének gyűrűjébe, de ő nem mozdul, csak áll ott némán. Eltellik egy egész éjszaka de az egyetlen megmaradt ellenség nem jön át, nem adja meg magát. A tábornok pedig újra szitkozódik és sír a sátrába. Hajnalban az ellenség kivonja a kardját és szép lassan bevonul a tábornok seregének táborába, egyenest az ő sátrához. Belép és mélyen a tábornok szemébe néz. Az egész sereg szertefoszlik, mennek a szélrózsa minden irányába. A nap pedig lassan felkúszik az égre.

Filmajánló

Ahogy első postomban ígértem, filmajánlókkal színesítem a blogom. Ne számítsatok arra, hogy  középszerűnek (se) mondható új hollywoodi filmsikereket fogok dicsőíteni. Új filmeket ajánlok, amit nem sokan ismertek. Sok olyan izgalmas film készült ami nem ugyanarra a sémára épül, amire a hollywoodi filmek nagy része.

Valószínűleg sok dokumentumfilm lesz majd a hétvégi rovatomban, illetve régi filmek. Elsőként vegyük a Discovery dokumentumfilmjét, az Aranyásókat.

A címe sokatmondó, pedig itt nem bányászokról van szó,  hanem minden idők legnagyobb bankrablásáról. 2005. augusztus 7-én  a Brazil Fortaleza bankból egy csapat igen rafinált bűnöző 94,3millió dollárt lopott. A  srácok ezt a brutális mennyiségű és súlyú(nagyjából 3,5tonna) pénzt egy 4 méterrel a föld alatt húzódó alagúton hozták ki, amit hónapokig ástak.

3 hónappal a rablás előtt kibéreltek egy kis épületet, melyben egy álvállalkozást nyitottak. Szépen kifestették az épületet és gyeptéglákat kezdtek forgalmazni. A cég vezetőjét(a bandavezért) a környékbeliek kifejezetten kedvelték, még sörözni is járt a szomszédokkal. A bolt jól működött, hasznot hozott,  rendesen fizették az adót, népes vásárlókörük lett. Eközben a többi bandatag a mélyben ásta a 80méter hosszú alagutat, melybe még a légkondit is bevezették.(Ha ők csinálnák a 4-es metrót szerintem pár hónap alatt kész lenne:D)

A film rekonstruálni próbálja az eseményeket, a rablás napját, illetve képet ad Brazíliáról és a brazil maffiáról, a PCC-ről. Nem lövöm le előre az összes poént, viszont bátran ajánlom a filmet mindenkinek.

Jó szórakozást hozzá!

Mi volt előtte?…és azelőtt?

Ha már előző postomban a történelemről volt szó, repüljünk méginkább vissza az időben képzeletben. Egy darabig tudják követni a történészek/tudósok/csillagászok stb. az elmúlt időket de van néhány érdekes dolog etéren is.

Mi volt időszámításunk előtt? Persze aki tanult történelmet vagy vissza tud emlékezni gimnáziumi éveire végig tudja gondolni. Á persze! Volt spárta előtte egyiptom előtte meg az ősemberek(nyilván csak nagyvonalakban). De vajon előtte mi volt? Mielőtt az első élőlény megjelent a Földön? Mi történhetett bolygónk kialakulása előtt? Egyáltalán miért alakult ki? Léteznek más univerzumok is amikről nemtudunk? A régészek néha nagyon érdekes leletekre tudnak bukkanni. Ha valakit érdekel, írja meg és egy UPDATE-ben felteszek pár érdekességet.

Ezt egy rövid postnak terveztem mára, az előző folytatásának. Feltétlen érdekelne bármilyen információ ezekkel kapcsolatban. Egy töredék is. Kerestem mindenhol az interneten de sajnos nem leltem. Aki tud, segítsen benne. Szerintem ez nem csak számomra érdekes:-)

UFO-rajongók kíméljenek.

Történelem vagy rongálás?

Nyaranta sokat sétálok az erdőkben. Szeretek túrázni és szeretem a friss levegőt, az erdő hangjait de a mai postomban nem a növényekről lesz szó, hanem egy sokkal érdekesebb dologról: a feliratokról melyeket a fákba vésnek.

Nem a fák törzsét szoktam figyelni a séták során mert csak bosszant ha valami értelmetlen ‘szeretlek Ica’ feliratot látok. Őrültségnek  tartom a természet bármilyen pusztítását. Nyár végén mégis felfigyeltem valamire. Észrevettem egy fát amin feltűnően vastagok voltak a feliratok. Közelebb mentem és elkezdtem elolvasni a feliratokat. Elképesztő dolgokat tapasztaltam. Háború előtti és kicsivel a háború utáni feliratokat láttam. Kik írhatták fel? Teljes nevüket odaírták és ezeket az elképesztő régi dátumokat. Találtam egy fát amire a ‘CIÁN’ szót véste valaki 60 évvel ezelőtt.

Azért voltak a feliratok vastagabbak mint a többi mert régebben kerültek fel és ahogy nőtt a fa kitágultak a betűk.  Mit kereshetett ott? Menekült? Üldözték? Vagy csak egyszerűen kirándult?

Ahogy haladtam tovább egyre több érdekességre leltem mert egyre több felirat lett egyre régebbi időkből.  Láttam olyat is ahol 2 ember írta oda a nevét és egy városnevet is amire sajnos nem emlékszem pontosan. Vannak olyan írások is amiket már sajnos nem lehet elolvasni. Ezek az emberek valószínűleg már nincsenek életben de érdekes lenne kderíteni ki(k) lehetett/lehettek.

Akit érdekelnek a feliratok, amint beköszönt a tavasz elmegyek vele arrafele.

Ti szoktátok olvasgatni őket? Esetleg más is felfigyelt már ilyenekre?

Miért?

“Miért él az egyik majd 120 évet, ha a másiknak a szülőágy a végzet?…” A fenti idézet Kowalsky meg a vega – Szemenszedett igazság c. számából van de valószínűleg nem csak a szövegírónak vannak hasonló kérdései. Mindenki napjaiban ott van a miért kérdés és én azok közé tartozom akiket ez nem csak felszínesen érdekel.

Előző postomban szó volt az álmok elérhetőségeiről de most egy picit mélyebbre mennék. Foglalkoztat a kérdés ugyanis, hogy például miért érdemel az egyik ember többet mint a másik? Mi szerint dől el, hogy egy kisgyerek éhezik valahol Afrikában vagy egy multimilliomos családba születik? Ki dönti ezt el?

A másik igen érdekes “miért” a világban történő változások. Kinek az érdeke, hogy a Földön maffiózók legyenek? Természetesen ez így elsőre elég keménynek tűnik de kifejteném. Gondold csak végig: a bűnözés egyik fő iparága a drogkereskedelem a Cosa Nostrá-tól a PCC-ig. Mi lenne ha a drogok legálisak lennének? A maffiózóknak nem lenne többé miért embereket ölni halomra és dollármilliókat kaszálni. Kinek/Kiknek az érdeke hagyni ezt az egészet? Nehéz kérdés…

Végül de nem utolsó sorban ott van az a változás amit te okozol a világban. De ez inkább már a “mi lett volna ha…”. Vegyünk csak egy egyszerű esetet. Milyen kihatással lett volna a világra ha George Beauchamp nem találja fel az elektromos gitárt. Persze most az az első gondolat, hogy akkor feltalálja más. Pörgesd le a fejedben a képzeletbeli láncolatot. Nem hallgathatnád kedvenc bandád zenéit ha nincs egy ember aki megalkotja az első hangszert. Nem lett volna Rolling Stones, Beatles és ha ők nem lettek volna, nem alakulnak ki a mai zenék. Miért alakult pont így? Ha kivágsz egy fát az milyen láncreakciót indít el? Érdekes ezen elgondolkodni.

Érdekelne a véleményetek.

UPDATE1: Van egy kedvenc jelenetem a körforgásokról. Ez a jelenet pedig nem más mint Benjamin Button különös életéből az alant látható:

Egyszerűen zseniális képet ad.

Kedves naplóm…

…na így se fogom kezdeni. :-)  Mindenekelőtt -amíg a post értelmi részébe belevágnék- szeretném leszögezni, hogy ez az első blogom ezért még eléggé teszt ízűek lesznek a postjaim, de észrevételeket szívesen fogadok.

Álmok…igen valami ilyesmi kezdés pont jó is lesz. Picit kétértelmű de most az ébren álmodott dolgoról szeretnék írni. Mindig is foglalkoztatott, hogy a mai hírességek vajon, hogy jutottak fel a létra tetejére. Vajon könnyen és hirtelen jött a siker, vagy megdolgoztak érte?

A minap egy kedves barátnőmmel beszélgettünk az álmokról. Érdemes-e szerintük élni? Azt mondják abból lehet a legjobban meggazdagodni amit szeret az ember.  Feltenném a kérdést, hogy megérdemlik-e a temérdek pénzt és hírnevet azok a híres emberek akiknek a siker egyik pillanatról a másikra az ölébe hullott? Idén 8. éve, hogy gitározom és elég bosszantó érzés tud lenni, hogy valaki olyan van köztudatban akit a média istenít. Akinek nincsenek szuperjó dolgai(értve ezalatt ruháktól kezdve mindent) az kihullik a szitából, hiába tehetséges vagy szívvel lélekkel csinálja.

Hadd említsek meg egy számomra érdekes történetet.  Talán egy példaképem van: Joe Bonamassa. Ő az az ember aki elérte az álmát és keményen megdolgozott érte. 11 évesen fogott először gitárt a kezébe és 12 éves korában már BB. King -minden idők egyik leghíresebb blues gitárosa- előtt játszhatott. Kedvenc száma(és egyben az első amit elektromos gitáron megtanult) Eric Clapton-tól a Further Up On The Road volt. Látta Claptont a londoni Royal Albert Hall színpadán fellépni és elhatározta, hogy gitáros lesz és eljut a Hall-ba, játszani ott ahol Clapton. 20 évnyi munka meghozta a gyümölcsét. Lehetőséget kapott fellépni a Hallban ráadásul gyerekkori példaképe is gitárt ragadott egy szám erejére. A koncert alatt elmesélte, hogy ez élete legjobb napja. Teljesült minden amire vágyott.


Teljesen reménytelen álmokat nem érdemes kergetni, de úgy gondolom amit az ember el akar érni azt (lehet, sőt biztos, hogy sok munkával de) el tudja bármi is legyen az.  Az előbbi példa adta nekem az utolsó lökést, hogy ne adjam fel a zenébe vetett erőm.

Mit gondoltok érdemes feladni?

Kezdődik…

Légy üdvözölve újdonsült blogomon.  Sokat gondolkodtam rajta, hogy most akkor írjak-e vagy se. Végül az írás mellett döntöttem. Blogom alapvetően arra szolgál, hogy aki szeretne képet kapjon a nézeteimről és egy kis betekintést nyerjen a világomba. Nem nyilvánítok véleményt az aktuális politikai helyzetről és elhatárolódok a szélsősségektől. Próbálok több-kevesebb sikerrel helyesen írni :-) és humoros kivitelben postolni. Igazából valami naplófélét szeretnék itt összehozni, de természetesen lesz itt zene, videó és minden mi szem szájnak ingere.
Hát akkor vágjunk is bele…

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.